Lordózis - mit jelent, milyen típusai vannak, és milyen gyakorlatokat érdemes végezni az egyes típusok esetén?

Miről olvashatsz?

A fizioterápiás rendelőt felkereső páciensek körében gyakori probléma a lordózis. De mit is jelent pontosan ez a fogalom? A lordózis a gerinc nyaki és ágyéki szakaszának természetes görbülete. Jelenléte elengedhetetlen a mozgásszervi rendszer megfelelő működéséhez, a probléma azonban akkor jelentkezik, ha ez a görbület a kelleténél jobban fokozódik vagy éppen ellaposodik. Cikkünkben részletesebben foglalkozunk a témával, és bemutatjuk, hogy hogyan ismerhetők fel az eltérések, és milyen gyakorlatokat érdemes végezni a lordózis típusától függően.

Nézd meg most! Játék a friss levegőn? Fedezd fel a 4FIZJO 4 éves kortól ajánlott kerti játékait!

A kerti játszóterek nemcsak remek szórakozási lehetőséget nyújtanak a gyerekeknek, hanem olyan teret is biztosítanak, amely támogatja testi, szociális és érzelmi fejlődésüket. A szabadban töltött idő számos pozitív hatással jár.

Milyen lordózistípusok léteznek?

A lordózisnak két fő típusa van: a nyaki és az ágyéki lordózis. Ezek görbülete lehet a normálisnál kisebb vagy fokozott mértékű.

Fokozott ágyéki lordózis

A fokozott ágyéki lordózis, közismert nevén hiperlordózis, a gerinc előrefelé irányuló görbületének fokozódásával jár, amelyhez gyakran a medence előrebillenése is társul.

Ebben az esetben a csípőhajlítók és a hátfeszítő izmok túlzottan megfeszülnek, miközben a has- és farizmok meggyengülnek. Ez pedig a következőkhöz vezethet:

• a csigolyaközti ízületek túlterhelése,
• deréktáji fájdalom,
• hosszabb ideig tartó ülés vagy állás után jelentkező merevségérzet.

Ellapult ágyéki lordózis

A másik gyakori probléma az ágyéki lordózis ellaposodása, amelyet hipolordózisnak nevezünk. Ilyenkor a gerinc elveszíti természetes görbületét, az ágyéki szakasz pedig „lapossá” válik.

Ez az állapot gyakran fordul elő azoknál, akik:

• sok időt töltenek ülve,
• akiknél beszűkült a medence mozgástartománya,
• krónikus fájdalommal küzdenek, és védekező reakcióként tudat alatt megmerevítik a hátukat.

A lordózis ellaposodása rontja a gerinc természetes ütéscsillapító funkcióját, ami a csigolyaközti porckorongok túlterheléséhez és kisugárzó fájdalommal járó panaszokhoz vezethet.

Hogyan alakul ki a lordózis? Az alábbi okok állhatnak a háttérben

A lordózis hátterében gyakran funkcionális okok állnak, amelyek sok esetben az életmóddal is összefüggnek. Ezek közé tartozik:

• a hosszan tartó ülőmunka,
• a mozgáshiány,
• a tartóizmok elgyengülése,
• a helytelen mozgásminták,
• a medence helytelen helyzete.

Gyermekek és serdülők esetében a gyors növekedés, a mozgáshiány, valamint a nem megfelelően megválasztott iskolai terhelés is jelentős tényező lehet. Ritkább esetekben strukturális rendellenességek, sérülések vagy neurológiai betegségek állnak a háttérben.

Lordózis: milyen gyakorlatokat érdemes végezni?

Az olyan egyszerű, otthon is végezhető gyakorlatok, mint a medence kontrollált mozgatása, a stabilizáló gyakorlatok és a csípő mobilitásának fejlesztése jelentős javulást eredményezhetnek, feltéve, hogy az adott lordózistípushoz igazodnak.

Ajánlott gyakorlatok hiperlordózis esetén

Fokozott lordózis esetén kulcsfontosságú az izomegyensúly helyreállítása, vagyis a túlzottan feszes struktúrák ellazítása, valamint azoknak az izmoknak az erősítése, amelyek nem látják el megfelelően stabilizáló szerepüket.

A gyakorlatban ez a csípőhajlítók és a hátfeszítő izmok rugalmasságának javítását, valamint a has- és farizmok aktiválását jelenti. A gyakorlatok célja a medence helyzetének és a gerinc semleges helyzetének tudatos kontrollja, nem pedig a hát „erőből történő kiegyenesítése”.

Gyakorlatok ellapult lordózis esetén

Ellapult lordózis esetén eltérő kezelési stratégia szükséges. Ilyenkor ugyanis a cél a gerinc természetes görbületének helyreállítása és rugalmasságának javítása. A hasizmok túlzottan intenzív erősítése, illetve a hát túlzott „talajhoz szorítása” tovább súlyosbíthatja a problémát.

A terápia során többek között az alábbi gyakorlatok alkalmazhatók:

• a medence mozgékonyságát javító gyakorlatok, például a macskahát vagy a hídgyakorlat,
• a hátfeszítő izmok biztonságos tartományban történő aktiválását szolgáló gyakorlatok, például a bird-dog vagy a csípőemelés,
• a gerinc hajlítása és nyújtása közötti gördülékeny átmenetek elsajátítása.

Lordózis - mit jelent, milyen típusai vannak, és milyen gyakorlatokat érdemes végezni az egyes típusok esetén? Összefoglalás

Reméljük, hogy cikkünk elolvasása után már nem kell a „mi az a lordózis” kifejezésre rákeresned az interneten. Mostanra már tudod, hogy a lordózis nem más, mint a gerinc természetes felépítésének része, amelynek rendellenességei nemcsak fájdalommal, hanem funkcionális korlátozottságokkal is együtt járhatnak.

A lordózis hatékony kezelésének alapja az egyéni állapot felmérése, a probléma jellegének pontos megértése és a személyre szabott gyakorlatok kiválasztása. Fizioterápiás szempontból elsősorban az egyensúly helyreállítására kell törekedni a gerinc „tökéletes” helyzetének elérése helyett.

Irodalomjegyzék

Kwolek A., „Postawa ciała i jej zaburzenia - diagnostyka i postępowanie fizjoterapeutyczne”, 2020. Rehabilitacja Medyczna

Dziak A., „Kręgosłup - biomechanika, obciążenia i profilaktyka bólu”, 2021. Medycyna Sportowa

O’Sullivan P.B., „Classification of lumbopelvic pain disorders – why posture and movement matter”, 2019. Manual Therapy